HTML

India, India

Élet Indiában....avagy egy év önkéntesként egy borzalmasan szegény, ám mégis csodálatos országában, ahol csak az biztos, hogy semmi sem biztos. És ilyen körülmények között indíts el egy oktatási programot!? Komoly és vicces történetek, érzések, gondolatok, kultúra, képek, videók és riportok Indiából, azaz minden, ami velünk történik vagy eszünkbe jut. Na meg az is, ami Titeket érdekel. Kérdezz bátran Indiáról, ha nem tudjuk, majd megkérdezzük itt valakitől. :-)

Címkék

chanceindia (41) coca cola (2) életmód (25) esemény (6) fairtrade (1) india (80) itthon (9) Mehdiganj (1) riport (16) rólunk (12) tanítás (5) utazás (8) vallás (12) varanasi (8)

Ha tetszik az oldal...

...köszönjük, hogy megosztod másokkal. :-)

Indiai mindennapok - a hindu vallás

2010.11.09. 08:42 :: Sajo - www.chanceindia.org

 

A vallás témája nem véletlenül került az indiai mindennapok sorozatba...ugyanis a hit, a vallási tradíciók a mai napig is a mindennapok részét képezik Indiában. Lehet ugyan, hogy Bombay vagy Delhi modern üzleti negyedeiben már csak egyes ünnepekkor élednek fel a hagyományok, de elég csak egy kicsit arrébb menni, a kisebb városokba és legfőképp a kis falvakba, ahol az indiaiak túlnyomó többsége él, egyből szemünkbe fog ötleni, hogy itt bizony az emberek életének szerves és meghatározó részét képezi a vallás. Mivel számos esemény és történés csak ennek fényében értelmezhető, így talán nem haszontalan, ha egy kicsit megnézzük, miről is szól a hinduk vallása. Sok mindent én sem tudtam, amíg utána nem néztem kicsit alaposabban. :-) A tovább gombra kell kattintani a folytatásért.

Kezdeném mindjárt azzal, hogy tudom, hogy Indiában nem csak hinduk élnek, ám most először csak róluk írok, mert ez sem lesz rövid és hát az ország lakosságának kb. 85%-t képviselik. De persze a többi vallásról is lesz majd szó egy másik bejegyzésben, hiszen India egyik érdekessége pont a sokszínűségében rejlik.

Nagyon fontos azt is kiemelni, hogy a hindu vallás egyáltalán nem egységes, különböző változatok, ágazatok és szekták élnek egymás mellett békésen, mindegyik kicsit másként értelmez dolgokat és más rituálékat követ. De ezen kívül is van egy nagy „törésvonal”, mégpedig a papok által őrzött és követett klasszikus tradíciók és a vidéki india hitvilága. Ez utóbbi számtalan vonást megőrzött még az ősi dravida hagyományokból is...sehol máshol a világon nem találunk olyan sokrétegű és ennyire régmúltba – legalább 3000 év! – visszanyúló hagyományokat, mint India falvaiban.  Míg a klasszikus tradíciók a létezés nagy kérdéseivel foglalkoznak, addig a vidéki vallási élet elsősorban a mindennapok gondjaival kapcsolatban ad támaszt és útmutatást. Minden falunak és körzetnek megvannak a saját helyi istenei, szentjei, démonai, akik felelősek mindazon jóért és rosszért, ami helyben történik. Így természetesen mindenhol kialakultak a helyi szokások, rituálék, amelyeknek gyakran nem sok közük van a klasszikus hindu tradíciókhoz. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a falvak lakói ne tisztelnék Brahmát, Vishnut, vagy Shivát, akik a viláegyetem ügyeit intézik...ugyanolyan hódolattal adóznak nekik, csak tisztában vannak vele, hogy az egyszerű emberek apró-cseprő ügyei ritkán vállnak olyan fontossá, hogy azzal ezek a hatalmasságok személyesen foglalkozzanak. Ez a két fő irányzat éppen ezért az emberek életére együtt van hatással, így a népi hitvilág és a klasszikus tradíciók fentebb említett különböző változatai együtt alkotják azt, amit ma hinduizmusnak hívunk.

Mivel a népi hitvilág olyan szerteágazó és sokrétű, hogy egy blogbejegyzésben (de még akár egy könyvben is :-)) lehetetlen lenne bemutatni, így most alapvetően a klasszikus tradíciókról fogok írni. Azt előre kell bocsátanom, hogy a többi bejegyzéssel ellentétben most kivételesen elég sokszor máshonnan összeszedett információk és megfogalmazások is fellelhetők a szövegben. A könnyebb olvashatóság érdekében nem idézetként szerepelnek ezek a szövegrészek, de pl. a wikipédia is nagy segítségemre volt. :-)  

Kezdjük az alapokkal: a hindu vallásrendszer nem kinyilatkoztatott vallás, mint pl. a keresztény, muzulmán vagy zsidó vallás, hanem folyamatosan fejlődik-változik. Ezért is alakulhatott ki annyi egymás mellett élő változat és szekta és ezért volt képes évezredeken át mindig és mindig megújulni, amikor a szükség úgy hozta. (Gondolom sokan tudják, hogy a Buddhizmus is az indiai szubkontinensen alakult ki, sokáig úgy is tűnt, hogy kiszorítja a régi tradíciókat...ám a hindu vallást néhány évszázad alatt megreformálták az akkori nagy gondolkozóik, amely így visszahódította az uralkodókat és a néptömegeket egyaránt. Buddhizmus ma már Indiában inkább csak a hegyekben élő tibeti gyökerű népcsoportoknak és persze az ötvenes évek nagyszámú tibeti menekültjének köszönhetően van jelen.)

Azért persze vannak dolgok, amiben a legtöbb ágazat egyetért. A hinduk a vallásuk alapjául szolgáló elvet Dharmanak (Törvény) nevezik, az egész vallásrendszer ezen alapszik. A Dharma létezésével fenntartja a mindenség örökkévalóságát, működését, és minden létezőt meghatároz. Ez alapján a Dharma határozza meg a temészeti törvényeket és az emberi gondolkodás, a logika törvényszerűségeit is. A hinduk szerint az ember kötelessége, hogy próbálja megismerni a Dharma valóságát és igazodjon hozzá.

A másik fontos fogalom a Karma, amely pedig a cselekvések és a létező entitások kölcsönhatása, az ok-okozati összefüggések végtelen láncolata. Azaz a Karma  nem valami megmásíthatatlan felsőbb akarat következménye, hanem a létező közvetlen cselekvésének és előző cselekedetei jutalmának vagy büntetésének eredője. Sors tehát abban az értelemben, hogy döntési helyzeteink már eleve bizonyos kiindulási feltételek szerint alakulnak, azonban döntéseink során mindig megmarad a választás szabadsága.

A hinduk hite szerint a lélek örökkévaló, a test átmeneti. Az öröktől fogva létező lélek szüntelenül járja körforgását a létformák milliárdjai között, újjászületéseinek anyagi minősége előző tetteinek jutalma vagy büntetése. A körforgás célja a mindenség teljességének és a Dharmának a megismerése. A hindu filozófusok és hittudósok eltérő  iskolákat képviselnek, hogy a lélekvándorlás ciklusából milyen módon lehetséges a szabadulás, létezhet-e a teljes megismerés, vagy hogy ennek elérésekor mi történik a lélekkel. Aban többnyire egyetértenek, hogy a Dharma tisztelete, betartása és megőrzése szükséges, de nem elégséges feltétele a körforgásból való megszabadulásnak. A lelki, szellemi és testi lemondások, a vallásos hit és áldozatok (bhakti), a jó cselekedetek és rítusok (karma-jóga), vagy a megismerés útja (dnyána) mindegyike, mint lehetőség áll a hívő rendelkezésére, hogy egyesüljön a „végső valósággal”.

A hindu filozófusok a Dharmát, illetve a Karma törvényét, mint a világ felett álló legfőbb princípiumot tekintik elsődlegesnek, míg például Visnu vagy Siva követői az általuk követett istent tekintik a legfőbb úrnak. Az ellentét azonban csak látszólagos. A hinduk nem hisznek abban, hogy létezik - létezhet - olyan koherens metafizikai rendszer, amely önmagában képes leírni a világ teljességét. (Emiatt is olyan toleráns vallás, mert nem utasítja el, hogy más út is lehet helyes és emiatt nincs missziós-hittérítő tevékenysége sem, sőt az ateizmus is elfogadható a számukra.)

„A hindu vallás nem egy olyan kert, amelyet kertészek hoztak létre, és utódaik évszázadokon keresztül gondoztak, ápoltak, alakítottak, hanem buja dzsungel, amelybe gondolkodók, szentek és próféták megpróbáltak ösvényeket vágni.”

 

Hindu időfelfogás

Az időfogalom a hindu mitológia egyik legfontosabb (és kicsit nehezen megjegyezhető :-)) pillére. A mitológiai felfogás az Egyetlen Isten megsokszorozódásaként értelmezi Brahmá születését, amikor Visnu köldökéből lótuszlevélen megjelenik a teremtő Brahmá, aki a világ dolgait hivatott megteremteni. Az idő Brahmá életének folyama, amely egymásba ágyazott ciklusok sorozatából áll. Hossza száz Brahmá-év, ami 311 040 000 000 000 emberi évnek (több mint háromszázezer-milliárd év!) felel meg. Amikor egy Brahmá élete letelik, Siva elpusztítja a világot. Ekkor a teljes világ, az összes rétegével együtt megsemmisül, visszaalakul differenciálatlan ősanyaggá. Ebből a nyugalom hosszú időszaka után új, romlatlan univerzum keletkezik.

Brahmá egy napja a nappalból és az éjszakából áll. Az élet csak Brahmá nappalai alatt lehetséges, ennek végén bekövetkezik a világvége, amely azonban csak egyetlen világrendszert érint, itt is csak az emberek lakta földet, az alvilágot és a menny alsó rétegét. Ezután hosszú Brahmá-éj következik, amelynek végén elkezdődik az új világ teremtése.

Egy Brahmá-nappal ezer világkorszakot foglal magába, amelyek időtartama egyenként 4 320 000 emberi év. Ezek a világkorszakok is kisebb részekre (jugák) bonthatók:

  • Krita-juga = 1 728 000 emberi év
  • Trétá-juga = 1 296 000 emberi év
  • Dvápara-juga = 864 000 emberi év
  • Kali-juga = 432 000 emberi év

A legelső korszakot (Krita-juga) a jog, az igazság és az erény jellemzi, de a korszak végén már feltűnik a rossz, a gonosz is. A további korszakok fokozatos erkölcsi romlása elkerülhetetlen (de az egyeén bármely korszakban élhet helyes életet!). Mi most a jelenlegi Brahmá életének második felében, egy kali-juga kezdetén vagyunk, azaz egy erkölcsileg már nagyon zűllött korszakban (a jelenlegi kali-juga időszámításunk előtt 3102. február 18-án kezdődött Krisna halálával). A Kali-juga végén a földön megszűnik az emberi élet, és egy újabb Krita-juga veszi kezdetét.

Asztrológia: a korszakokon belül előfordulnak különösen könyörületes időszakok (múrták), amely alatt végrehajtva bizonyos cselekvéseket, az sikerrel kecsegtet. Ezeknek az időszakoknak a pontos kiszámítása a hindu asztrológia feladata. Az asztrológiai kalendárium ezen kívül tájékoztatni tud szinte mindenről, a hosszú távon várható időjárástől kezdve a politikai helyzeten át a konkrét gazdasági-piaci kérdésekről is.

 

Hindu istenvilág

A hindu hitvilágban az istenek rangsora és jelentősége folyamatosan változott, ma a hindu pantheon első helyét a trimurti, azaz a három isten: Visnu (a megtartó), Siva (a pusztító) és Brahma (a teremtő) foglalja el.

A három főisten különleges helyet foglal el a mitológiai rangsorban, mert bár ők is a dharmájukat teljesítik be, ez azonban a legmagasabb szintű Dharma, a világ egészére kiható következményekkel.

Visnu (a Megtartó) a világ fennmaradása felett őrködik, az emberiség erkölcsi tisztaságáért felel és veszély esetén, a romlás időszakaiban megtestesülései útmutatást nyújtanak a társadalmak fennmaradásához. Ezek a megtestesülések a következők voltak: hal, teknős, vadkan, ember-oroszlán, törpe, Parasuráma (baltás Ráma), Ráma és Krisna. A jövőben, a jelenlegi világkorszak végén mint Khalki, a lófejű istenség fog megtestesülni, hogy felvegye a harcot a gonosszal. Visnu a nagy világkorszakok (jugák) között emlékszik az összes lélekre vonatkozó karmikus elrendelésre, megálmodja az új világot, annak minden megnyilvánulásával együtt és vigyáz annak rendjére.

Brahmá (a Teremtő, aki Visnu köldökéből kihajtó lótuszlevélen jelenik meg) fizikailag teremti meg a világokat, a körforgásban a lelkeket fizikai testtel látja el, és felfűzi a sorsokat a Dharma (az Örök Világtörvény) mindent átható szövetére. Brahma dharmáját teljesítve ezután visszavonul az öröklétbe, várva újabb jelenésére.

Siva (a Pusztító) a világegyetem szövedékét uralja és bármikor képes felbontani azt. Dharmája a pusztítás, aki a nagy világkorszakok végén megsemmisíti a mindenséget, hogy Visnu majd tiszta lapokkal újjáteremthesse azt.

Ahogy Visnut, úgy Sivát is sok hindu a legfőbb istennek tartja, így Indiában két fő vallási irányzat található: a visnuiták és a sivaiták. Visnu- és Siva-templomok százával találhatók minden nagyvárosban, míg Brahmának ezzel szemben csak két vagy három templomot szenteltek egész India-szerte, utalva arra, hogy Brahma "csak" meghatározott feladatokat lát el, nincs kihatása mindenkori életünkre.

Fontos szerepet töltenek be a három főisten feleségei is, akikről sokan hiszik, hogy a három főistenek is csak feleségeikkel együtt, azokkal együttműködve fejtheti ki isteni tevékenységét.

Visnu felesége, Laksmi a szerencse istennője, Brahmáé Szaraszvati, aki a tudomány istenasszonya. Siva felesége azonban, akárcsak maga Siva is, ellentmondásos, így gyönyörű és szerelmes, de egyben félelmetes pusztítóként is megjelenik. Az ellentétes tulajdonságokkal bíró alakjait eltérő nevekkel is illetik, így egyszer Parvati az „odaadó”, máskor Durgá, a "nehezen megközelíthető", de nevezik Kálinak (a sötét halálkultuszok legfőbb alakja), illetve Umának, Gaurínak is. Bizonyos indiai vidékeken Siva feleségének tisztelete még férjét is háttérbe szorítja, mert az őserő (sakti) megtestesülését látják benne, aki nyakában halálfejes láncával, összekuszált hajjal és félelmetes ábrázattal, tánc közben pusztítja el a világot.

A régi istenek tisztelete is megmaradt, így például Indra (az istenek királya), Agni (a tűzisten), Varuna (a vízisten) vagy Ganésa is fontos szerepet tölt be jelenleg is. Ezek az úgymond másodlagos istenek megfelelnek a nyugati hitvilág "angyalainak", többnyire egy bizonyos ügyért, dologért, cselekedetek végrehajtásának sikerességéért felelnek. Emberfeletti képességekkel bírnak, ám ugyanúgy alávetettjei a Dharma, a Karma törvényeinek, és cselekedeteiktől függően akár alantasabb, esetleg emberi formában születhetnek újjá. A hindu mitológiában ezernyi démon (ráksaszák), a több száz isteni, vagy isteni tulajdonságokkal felruházott lény, aszkéta, brahmana található.

Külön kategóriát jelentenek az istenként tisztelt állatok és növények. A tehén a hinduk legszentebb állata, neve Gomátá, a tehénanya. Úgy tartják, hogy az összes isten székhelye. Testének minden részét más-más istenség lakja.

A szent növények közül kiemelkedően fontos a szikomorfa, melyről úgy tartják, hogy Visnu teljes alakja. Gyökere Brahma, törzse Visnu, koronája Siva. Ágaiban istenek laknak, gyökerében a Védák.

A hinduk istenségnek tekintenek egyes folyókat, hegyeket is. A Gangesz a mellékfolyóival együtt a leginkább tisztelt szent folyó, amelynek vízében a hívő megtisztul bűneitől. Az ősök partján, Varanasziban (Benáresz) végzett szertartás képes arra, hogy megszabadítsa az ősöket az újraszületések körforgásából. Nem csak a Gangeszt tekintik azonban szentnek, hanem India szinte minden nagyobb folyóját is.

A Himalája Visnu lakóhelye, ezért szentnek tekintik. De az isteneknek India-szerte számtalan hegy-megtestesülése van.

A hindu istenvilág lakói folyamatosan bővülnek. A tanítómestereket tisztelői isteni rangra emelhetik, akár úgy, hogy tudásával és példás életével kiérdemli a rangot, akár úgy, hogy hitük szerint valamely istenség közvetlen reinkarnációjának tekintik őket.

A hinduizmus azonban nem csak ember, állat, növény vagy hegy isteneket ismer, hanem absztrakt formákat, szimbólumokat is. A legfontosabb ezek közül az „Om(Aum) szócska, a misztikus hang, amely az A, U, M betűk összetételéből származik. Az „A” jelenti a világmindenség keletkezését, az „U” a megtartását, az „M” pedig a pusztulását. De jelenti azokat az istenségeket is, amelyek e folyamatokat előidézik, tehát Brahmát, Visnut és Sivát is. Az „Om” az egész világmindenség esszenciája, megelőzi még a Védákat is, így az upanisadokat, a szertartásokat és a vallási műveket is. A Védák ezzel a hanggal kezdődnek. Jelentősége olyan nagy, hogy a hinduizmus szimbólumaként ennek a hangnak a szanszkrit írásképét használják.

Az istennel való kapcsolatot erősítik a mantrák és a mandalák. A mantra isteni eredetű mondat, szótag, esetleg vers, amely az ember kapcsolatát erősíti Istennel. Folyamatos ismétlésük átlényegíti a hétköznapi ember tudatát isteni, transzcendentális állapotba, így Istennel való kapcsolata közvetlenné válik. A mandala egy körökből és vonalakból álló, geometrikus beosztású színes ábra, amely egy központi mag körül helyezkedik el. A mandalát pontos számítások alapján készítik, ennek megfelelően más és más hatást tulajdonítanak neki. A mandaláról elmondhatjuk, hogy a mantra geometrikus megfelelője.

 

A hinduizmus forrásai

A hinduizmus alapvető forrásai a védák (Véda, azaz tudás). Nem egy ember alkotása, hanem évezredek során formálódó hittételek összessége, amely hatalmas mennyiségű ismeretanyagot, vallási előírást, filozófiai tézist tartalmaznak. A kutatók i.e. 1500-i.sz. 1500 közötti időszakra datálják a teljes mű létrejöttét. A védák négy fő részből állnak:

·         Rigvéda - 1028 himnuszból álló gyűjtemény

·         Számavéda - Az áldozati szertartások előkészületeinek énekei

·         Jadzsurvéda - Áldozati szertartások közben mondott énekek

·         Atharvavéda - "Varázsénekek"

A védákat egészíti ki a brahmanák gyűjteménye, amelyben az áldozati szövegeket magyarázzák meg, illetve az upanisadok, amely a védákhoz kapcsolódó filozófiai értekezések gyűjteménye. Az upanisadok legtöbb része az i.e. 7-5. században jött létre, mint a Védák utolsó fejezetei. Az upanisadok 108 fejezete a hinduizmus későbbi filozófiai alapjait teremtette meg.

A védákon kívül még a szent hagyomány szövegei (szmritik) is nagyon fontos forrásai a hindu vallásnak, ezek tartalmazzák a legkülönfélébb tudományok vezérfonalait is. Szmritinek számít a hinduk két leghíresebb eposza, a Ramajána, és a Mahábhárata is.

A Ramajána Visnu egyik megtestesülésének, Rámának a harcát meséli el a feleségét elrabló gonosz démonkirállyal Rávanával.

A több mint kétszázezer verssorban leírt Mahábhárata Bharata király leszármazottainak harcait, viszontagságait, testi és lelki gyötrődéseit önti költői formába. Ez utóbbi eposzt az teszi különösen fontossá, hogy tartalmazza a Bhagavad-gíta tankölteményt, amelyben Krisna (Visnu nyolcadik megtestesülése)  elmagyarázza az Isten, a világ és a lélek lényegét (bár tévesen, de érzékletesen ezt szokták hindu bibliának nevezni).

 

A hindu élet eseményei

A hívők, életük során, életkoruknak és kasztjuknak megfelelő, kötelező liturgikus eseményeken esnek át, amelyet a papok (brahmanák) szolgáltatnak ki.

A hinduknak életük során a következő célok elérésére kell törekedniük:

·         Dharma, az igazságosság elmélete. A tetteknek igazságosaknak és erőszakmentesnek kell lenniük, a szakrális törvények előírásainak megfelelően.

·         Az anyagi jólétre való törekvés (artha). Ez a célkitűzés eltökéltségre és arra tanít, hogy az embernek nem szabad meghátrálnia a nehézségek előtt, önmaga és családja boldogulását kell szem előtt tartania.

·         A vágyak kielégítése (káma), beleértve a szexualitást is.

·         A megváltás (moksa) elérése, azaz az újjászületések körforgásából való megszabadulás akarása.

Az életcélok megvalósításához megfelelő életmód szükséges, amely a felső három kaszt számára kötelező. Ezek az életmóddal kapcsolatos előírások a következők:

·         Bráhmacsarja - a tanulás évei. A Védák, a sasztrák (tudományok), a vidják (művészetek) tanulmányozása mellett, valamely szakma elsajátítását írja elő egy guru (személyes tanító) útmutatásai alapján. A tanuló a guruhoz költözik, és köteles őt és annak családját szolgálni. Meg kell tartóztatnia magát az élvezetektől, a luxustól, többek között nem ehet húst és mézet. Ez az időszak 8-36 éves korig tarthat.

·         Grihaszta - családalapítás. Az ember életének második szakasza a családalapításról, gyermeknemzésről, a politikai és társadalmi életben való részvételről szól. Ebben a szakaszban kell megalapozni azt az anyagi jólétet és biztonságot, amely a család hosszú távú túlélését biztosítja az élet viszontagságai között.

·         Vánaprasztha - "erdőbe indulás". Amikor az ember az első két korszakon túljutott, a család révbe ért, a gyerekek már nem szorulnak gondoskodásra és fokozatosan átveszik a szülők feladatait. A hívő már elég érett ahhoz, hogy eddigi életét kellő távlatokba helyezze, és világi tapasztalatait önnön belső vizsgálódásaival gazdagítsa. Ezt az időszakot a zarándoklatok, a világtól való elvonulás jellemez.

·         Szannjásza - a világról való lemondás. Miután az ember valamennyi korszakot átélte, megérett az idő arra, hogy szembenézzen élete utolsó állomásával. Erényes élete jutalmaképpen derűsen várja a halált, amely után magasabb létformában születhet újjá. A végső cél természetesen a megváltás, a moksa, az újjászületések körforgásától való megszabadulás elérése.

 

2 komment

Címkék: vallás india életmód

A bejegyzés trackback címe:

http://indiaindia.blog.hu/api/trackback/id/tr992435357

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Lee&a 2010.11.10. 14:41:08

Nagyon jó összefoglaló!
Egy ideje figyelemmel kísérem a blogot és rengeteget tanultam. :)
Remélem, hogy még sokáig olvashatlak Benneteket! :)

Sajo - www.chanceindia.org · http://indiaindia.blog.hu 2010.11.10. 15:08:02

@Lee&a: Szia!

Örülünk, hogy tetszik a blog. Terveink szerint március végéig a helyszínről írjuk a blogot, de utána is folytatni szeretnénk. Egyrészt otthon is fogunk az alapítványal kapcsolatban dolgozni, másrészt persze Indiában sem áll meg az élet, attól, hogy mi hazamegyünk. :-)

(Ráadásul amikor mi hazamegyünk, jön Szilvi 3 hónapra, így továbbra is lesz majd, aki a helyszinről jelenthet.)

Üdv,
Sajo'