HTML

India, India

Élet Indiában....avagy egy év önkéntesként egy borzalmasan szegény, ám mégis csodálatos országában, ahol csak az biztos, hogy semmi sem biztos. És ilyen körülmények között indíts el egy oktatási programot!? Komoly és vicces történetek, érzések, gondolatok, kultúra, képek, videók és riportok Indiából, azaz minden, ami velünk történik vagy eszünkbe jut. Na meg az is, ami Titeket érdekel. Kérdezz bátran Indiáról, ha nem tudjuk, majd megkérdezzük itt valakitől. :-)

Címkék

chanceindia (41) coca cola (2) életmód (25) esemény (6) fairtrade (1) india (80) itthon (9) Mehdiganj (1) riport (16) rólunk (12) tanítás (5) utazás (8) vallás (12) varanasi (8)

Ha tetszik az oldal...

...köszönjük, hogy megosztod másokkal. :-)

Önkéntesünk Mehdiganjban

2015.06.16. 14:45 :: Sajo - www.chanceindia.org

 

Hát, nagyon nagyon rég jelentkeztünk a blogon. Az alapítvány továbbra is működik, szép csendben tesszük a dolgunkat, de nem maradt energiánk arra, hogy rendszeresen hírt adjunk magunkról ezen a felületen keresztül. Azonban idén tavasszal Geri önkéntesként ellátogatott Mehdiganjba, az indiai faluba, ahol a legtöbb általunk támogatott gyerek él és tanul. A látogatásról készült képeket és videókat az alapítvány Google+ albumára kattintva érhetitek el, a Geri által írt érdekes beszámolót pedig a tovább gombra kattintva lehet elovlasni. :-)

Idén február vége és április közepe között több mint 6 hetet töltöttem Indiában, hátizsákommal és minden bátorságommal. Nem foglaltam szállást előre, nem volt előre leszervezett útvonalam vagy programom. Korábbi indiai tapasztalataimat felhasználva, elindultam itthonról, hogy új élményeket szerezzek, új emberekkel és egy kicsit saját magammal találkozzak. Indulásom előtt nem sokkal találtam rá a ChanceIndia programra. Sajo’-val a program egyik megálmodójával és önkéntes vezetőjével, 1 nappal a gépem felszállása előtt tudtunk személyesen is találkozni. Mondott pár infót az iskoláról, és hasznos tanácsokkal látott el, Varanasival kapcsolatban. Miután elköszöntünk egymástól egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy bele fog férni az időmbe Mehdiganj felkeresése, ahol az alapítvány által támogatott fiatalok élnek. Akkor még nem sejtettem mekkora élménytől fosztanám meg magamat, ha nem találkozom velük…

Körülbelül utam felénél jártam, amikor Dharamshalaból Varanasiba érkeztem. Mivel mind végig abban a hozzáállásban utaztam, hogy „az történik meg aminek meg kell történnie”, hagytam az eseményeket a maguk medrében haladni. Sajo’nak és barátjának Nadlalnak köszönhetően kényelmes és olcsó szállást kaptam. Mindenképp szerettem volna a Gangeszen hajózni, ám akkor még úgy tűnt, hogy ez és az iskolába való látogatás nem fog beleférni. A szerencsés körülmények végül úgy hozták, hogy mindkét élményben részesülhettem. Először csak két napra érkeztem a Varanasitól közel 50 km-re lévő Mehdiganjba, ahol a Asha Samayik Vidyalay-Nagepur iskola diákjaival és Nadlan Masterrel találkoztam. Hamar egy hullámhosszra kerültünk, és néhány perc után már kb. 25 fős osztállyal találtam szemben magam ahol végtelenül barátságosak voltak velem. A diákok nyitottsága az első perctől kezdve magával ragadott. Szeretettel fogadtak és minden mozdulatomra figyeltek. Nagyon szeretek játszani, ezért rögtön adta magát a helyzet, hogy a nyelvi nehézségeken a játékokon keresztül tudunk  átlendülni.

Különböző ügyességi és hangulatfokozó játékokat játszottunk fiúk és lányok együtt. Az első két napban mindössze annyi volt a szándékom, hogy pozitív élményeket adjak Nekik, ám hamar kiderült, hogy nem csak én adok. Mosolyuk és intelligenciájuk teljesen levett a lábamról. Több ezer kilométerre az otthonomtól, úgy éreztem újra otthon vagyok. Szavak szintjén kevés diákkal tudtam kommunikálni, de a játékokon keresztül kölcsönösen ki tudtuk fejezni egymás iránt a tiszteletesünket.

Úgy éreztem a gyerekekből áradó szeretet nagy része annak is köszönhető, hogy Magyarországról már eddig is sokan támogatták a Chanceindia program diákjait. Azt tapasztaltam, hogy az idősebb diákok akik már közép iskolásként haladnak a felnőtté válás felé, nem felejtik el honnan indultak. A program diákjai közül többen korrepetálást és külön órákat tartanak általános iskolás diákoknak. Mindezt szabadidejükben az iskola és a ház körüli munka után teszik. Egyik ilyen aktív önkéntes tanár a 14 éves Chandan is.

Ő a hét minden napján tart külön órákat délutánonként angolból és matematikából. Kérdésemre, hogy mire a legbüszkébb azt mondta, arra hogy visszaadhat valamit abból, amit kapott. Jelenleg kémikusnak készül és gőz erővel építi a jövőjét. Sok más társához hasonlóan az ő élete sem indult egyszerűen és ma is vannak mindennapi gondjaik.

A ChanceIndia programban résztvevő diákoknak 3 csoportfoglalkozást tartottam, ahol a könnyed játékok mellett együttműködés fejlesztő feladatokat is megoldottak. Többségük nagyon jól beszél angolul és büszkén mesélték, hogy milyen sokat tanulnak. Örülnek, hogy tanulhatnak! Nyitottságuk teljesen magával ragadott.  Az Asha Samayik Vidyalay-Nagepur általános iskola diákjaival napi rendszerességgel találkoztam. Délelőttönként négy osztálynak tartottam élménypedagógiai foglalkozásokat különböző ügyességi játékokat játszottunk, többnyire szavak nélkül, egymást utánozva. Kölcsönösen tanultunk egymástól, amiket itthon is igyekszem kamatoztatni.

 A diákokkal töltött idő alatt végig azt éreztem, hogy kölcsönösen tanulunk egymástól. Az élet szeretetük, pozitív szemléletük megismerése, engem is formált. Amikor haza értem többször próbáltam neki fogni élményeim összegzéséhez, de egyszer sem voltam elégedett a leírtakkal. Végül sokadik nekifutásomkor eszembe jutott, azaz üzenet, amit itthonról vittem magammal Indiába, és az iskola diákjai segítettek megérteni:

„a kevés is lehet sok, és a sok is lehet kevés…”

Bár kevés időt töltöttem Mehdiganjban, mégis sok élménnyel és pozitív megerősödéssel tértem haza, onnan ahol a gazdagságot nem pénzben mérik…                                                                                                                    

Geri

1 komment

Címkék: chanceindia Mehdiganj

A bejegyzés trackback címe:

http://indiaindia.blog.hu/api/trackback/id/tr607548514

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

cortes 2015.07.20. 20:10:30

Welcome ChanceIndia! :-)
Örülök, hogy vannak mostanában is magyarok akikre büszke lehetek. Ki vagyok erre éhezve... ezekben az időkben. :-)