HTML

India, India

Élet Indiában....avagy egy év önkéntesként egy borzalmasan szegény, ám mégis csodálatos országában, ahol csak az biztos, hogy semmi sem biztos. És ilyen körülmények között indíts el egy oktatási programot!? Komoly és vicces történetek, érzések, gondolatok, kultúra, képek, videók és riportok Indiából, azaz minden, ami velünk történik vagy eszünkbe jut. Na meg az is, ami Titeket érdekel. Kérdezz bátran Indiáról, ha nem tudjuk, majd megkérdezzük itt valakitől. :-)

Címkék

chanceindia (41) coca cola (2) életmód (25) esemény (6) fairtrade (1) india (80) itthon (9) Mehdiganj (1) riport (16) rólunk (12) tanítás (5) utazás (8) vallás (12) varanasi (8)

Ha tetszik az oldal...

...köszönjük, hogy megosztod másokkal. :-)

Élő istenek

2011.02.11. 15:40 :: Sajo - www.chanceindia.org

 

Idén Észak-Indiában szokatlanul kemény volt a tél, gyakran csupán 2 celsius fokot mutatott a hőmérő higanyszála...és gondoljunk bele, itt gyakorlatilag egyetlen lakásban vagy házban sincs fűtés...gyakran még zárható ablak sem. A mi lakásunk ablakai szerencsére legalább zárhatóak, azonban fűtésünk nekünk sincs. Így egy idő után úgy döntöttünk, hogy a leghidegebb napokat India déli részén fogjuk eltölteni, melegben. Mi szerencsések vagyunk. De nem csak azért, mert idén kikerültük a telet, hanem mert csodálatos dolgokat is láttunk az utazásunk során. Például élő istenekkel találkoztunk. A tovább gombra kattintva lehet megtudni, miként lehet eljutni hozzájuk és még a helyszínen készített videónkat is meg lehet nézni. :-)

Ahhoz, hogy élő istenekkel találkozzunk először is el kell menni az állandóan zöld, vízben gazdag, trópusi Keralába, amelyet a helyi emberek is az Isten saját országának tartanak. De Keralán belül sem mindegy, hova téved az ember...istenekkel csak Kannur környékén lehet találkozni és kizárólag télen. Ugyanis ez a theyyam rituálé időszaka...ekkor a környékbeli városokban, falvakban, eldugott kis vidéki templomokban gyakran törik meg az éjszaka csendjét a dobok ellenállhatatlan hangjai, amelyekkel a szent táncot kísérik.

Na de mi is az a theyyam? Az elnevezés a szanszkrit daivam szóból származik, amely jelentése: isten. Sok tudós úgy gondolja, hogy a rituálé egy ősi, még az árják korát megelőző szertartás „túlélése”, amely idővel beépült a hinduizmusba. Mások úgy tartják, hogy valamivel később alakult ki, mint az alsóbb kasztok békés, a hatalmasok által még elfogadhatónak ítélt formájú tiltakozása a szegényeket ért sérelmekre. Ugyanis a theyyam táncosok kivétel nélkül a hindu társadalom legalsó rétegéből, a kaszton kívüli érinthetetlenek közül kerülnek ki. És a táncok gyakori témája a kaszt alapú igazságtalanság, a történetekben az istenek ez ellen fellépnek és a szerencsétlen sorsú szegények védelmére kellnek. Lassan pedig már kezdünk eljutni a theyyam lényegéhez. Mert a theyyam az nem egy egyszerű tánc, hanem egy komoly vallási rituálé. A táncot megelőzi a táncosok felöltöztetése, a tradícióknak és vallási szimbolikának tökéletesen megfelelő öltözékekbe és maszkokba. Minden istennek és démonnak megvan ugyanis a hagyományos megjelenési formája. Öltöztetés közben és után pedig mindig elmondják a megfelelő imákat, hogy...az isten a táncosba költözzön. Amikor ez megtörténik, akkor erre az időre megszűnik a táncos saját személyisége és a teste felett az adott isten veszi át a hatalmat. Egész pontosan ő lesz az isten. Az isten járja el a történetet elmesélő táncot. Az isten fogadja a jelenlevők hódolatát. Igen, még a papokét is, akik a hétköznapok során soha nem hajolnának meg és érintenék meg egy kasztonkívüli érinthetetlen lábát. Másnap már biztos nem engednék be a házukba, de ott és akkor ő már nem egy érinthetetlen, hanem maga az élő isten. Ennek megfelelően is bánik vele mindenki. A tánc végén áldozatot mutatnak be neki, a nézők sorban járulnak elé, a tanácsát kérik vagy egyszerűen csak az áldását. És boldogok, mert az isten meghallgatja őket és foglalkozik a problémájukkal.

Hihetetlen hangulata van a theyyam táncnak. Mi egy erdő közepén levő kis templomnál tartott szertartást látogattunk meg. Ez a rituálé két éjjelen és nappalon át tartott folyamatosan, a táncosok felváltva, sorban egymás után következtek. Mi az első éjjel végefelé, pár órával a napfelkelte előtt csatlakoztunk, az esemény csúcspontján, amikor a legfontosabb isteneket és démonokat idézték meg a táncosok. Amikor megérkeztünk épp a következő táncos öltöztetését fejezték be. A szent tűz kísértetiesen lobogott és misztikus fénybe vonta a táncos kifestett arcát és a maszkját. A maszk legalább 7-8 méter magas volt, a tetejét szinte alig lehetett látni a tűz vibráló fényében. Elképesztő súlya lehet egy ilyen maszknak, mégha lehetőleg könnyű anyagból is készítik el...a theyyam táncosok nem is szoktak sokáig élni. Az évnek ebben a szakaszában egyik esemény után mennek a másikra, ugyanis minden falu szeretne legalább egy theyyam rituálét rendezni, nincs idejük kipihenni magukat, pedig egy-egy tánc hihetetlenül igénybe veszi őket mind fizikailag, mint lelkileg. Mégis, az évnek ebben a szakaszában a legboldogabbak. A legtöbb táncos ugyanis csak egyszerű kétkezi munkás, aki nagy szegénységben, a társadalom peremére szorulva él, ilyenkor viszont megbecsült emberek, akik a testüket ajánlják fel az isteneknek, hogy azok megjelenjenek közöttünk.

De térjünk vissza a rituáléra. Amikor az öltöztetés befejeződött és az utolsó idéző varázsszavak is elhangzottak, akkor a beöltöztetett táncos egyszer csak megrázta a fejét, mint aki akkor tér öntudatra. A dobok elkezdtek szólni és a táncos – pontosabban ekkor már az isten, a táncos alakjában - szép lassan, ritmikus léptekkel elkezdett körbejárni az udvaron. Ahogy a dobok ritmusa egyre fokozódott, a tánc is úgy gyorsult. Számunkra a történet, amit a tánc szimbolizált, nem volt követhető, de ez nem is volt lényeges. Az egész esemény hangulata így is elragadott minket. A tánc csúcspontján az isten végiglátogatta a nézők egyes csoportjait, akik mind tiszteletteljesen köszöntötték. Majd amikor az utolsó dobszó is elhalt és a tánc befejeződött, az élő isten leült az udvar egyik sarkában és a hívők sorban elé járultak.

Mindenki mélyen meghajolt az isten előtt és megérintette a lábát, majd átadta a neki szánt áldozati adományt. Ezek után az isten meghallgatta a mondandójukat és válaszolt a kérdéseikre, vagy ha úgy ítélte meg, akkor segítséget ígért a kérelmezőnek, majd megáldotta őt. Az isten elé járulók között vegyesen voltak magasabb és alacsonyabb kasztba tartozók, öregek és fiatalok, hagyományos ruhákba és farmerbe-ingbe öltözöttek. Egy közös volt bennük...a tisztelet, amit az isten felé mutattak.

Amikor a kérelmezők és tanácsot kérők elfogytak, akkor az isten még egyszer körbesétált az udvaron, megáldotta a nézőket és visszavonult, hogy a segítők szép lassan, a megfelelő imák elmondása és szertartások elvégzése közben megszabadítsák a maszkjától. A táncosból ekkor az isten eltávozott, hogy helyét a mérhetetlen fáradtság vegye át. Az ember visszanyerte a saját öntudatát. Állítólag ilyenkor a táncos semmire sem emlékszik, ami a tánc során és utána történt, amíg az isten a testében lakozott. Csak egyfajta fájó üresség marad benne, ám mégis boldogsággal tölti el a tudat, hogy az isten elfogadta a testét.

Amíg az egyik táncost vetkőztetik, már közben öltöztetik is a következőt. A rituálé hasonló, de természetesen az adott istennek vagy démonnak megfelelő. És amikor a következő isten megjelenik, akkor a dobok újra dübörögni kezdenek. Három táncot néztünk végig, mire végetértek már egészen kivilágosodott. Hihetetlen élmény volt.

 

 

7 komment

Címkék: utazás vallás india

A bejegyzés trackback címe:

https://indiaindia.blog.hu/api/trackback/id/tr1002654142

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sipos 2011.03.11. 07:52:24

korrekt leírás.
ennek a srácnak nagyon jó theyyam képei vannak:
www.flickr.com/photos/freemind/5292378011/

Sajo - www.chanceindia.org · http://indiaindia.blog.hu 2011.03.11. 08:21:48

Szia!

Örülök, hogy tetszik a leírás. A kép pedig tényleg jó, köszi!

Üdv,
Sajo'

Sajo - www.chanceindia.org · http://indiaindia.blog.hu 2011.03.11. 08:28:32

Szia!

Örülök, hogy tetszik a leírás. A kép pedig tényleg jó, köszi!

Üdv,
Sajo'

sipos 2011.03.16. 14:56:15

nagyon jól leírtad a lényeget. mostanában kezdik kutatni a theyyamot jobban. azt mondják, h ez egyik legősibb vallási rituálé - jóval a hinduizmus előtti, a hindu istenek később jelentek meg, illetve az ősi istenek átalakultak hindu istenekké.

Sajo - www.chanceindia.org · http://indiaindia.blog.hu 2011.03.16. 15:17:24

@sipos: Szia! Köszönöm, örülök, hogy tetszik. A háttértudást leginkább William Dalrymple: Nine Lives című könyvéből szedtem, amelyikben az egyik élettörténet épp egy theyyam táncosé. Tulajdonképpen ez is keltette fel az érdeklődésünket ez iránt, ezért utaztunk el Kannur környékére. Amúgy ezt a könyvet mindenkinek csak ajánlani tudom, aki szeretné kicsit jobban megérteni Indiát. Szerintem szenzációsan jó könyv.

zdyzs 2012.03.22. 20:17:11

Sajo! Azért nem csak Keralában lehet élő istenekkel találkozni, Indiában elég sokan (egyes becslések szerint kb. 10ezren) vannak. Nekem sikerült együtt utaznom a repülőn az egyikkel, konkrétan az én helyemen ült, mert a "B" ülés helyett (ami az övé lett volna) az "E" ülésen ült (ahova az én jegyem szólt). Mivel nekem teljesen mindegy volt, nem állítottam fel a talpig fehérbe öltözött nagyszakállú urat, pedig akkor még nem is tudtam, hogy isten.

Mikor leszálltunk, a reptéren egy kiseeb tömeg várta, virágokkal dobálták, csókólgatták a lábát, de még a lába nyomát is. Mikor megkérdetzük a saját sofőrünket miért viselkednek így, csak annyit mondott: "He is God" azaz ő isten.

De más érdekességek is vannak, ha nem nagy baj teszek ide egy linket Jimmyről a másodállású istenről!

Sajo - www.chanceindia.org · http://indiaindia.blog.hu 2012.03.23. 04:52:35

@zdyzs: Szia Zdyzs!

De Theyyam tánc, ami azon a módon hívja életre az isteneket, ahogy fentebb leírtam, az csak Keralában van. :-) Egész pontosan Észak-Keralában, és csak december közepétől - február közepéig, ekkor tartják hagyományosan ezeket az ünnepségeket arrafelé.

Természetesen egyéb módon létező élő istenek lehetnek másfelé is Indiában, ennek itt hagyománya van. :-) Mondjuk nekem még nem volt szerencsém találkozni egyikkel sem, de olyan templomban már voltam, ami egy nemrég eltávozott Isten temploma.

Sajnos a linket nem sikerült beillesztened, ha tudod egyszerűen cssak írd be a honlap címét.

Köszi!
Sajo'
süti beállítások módosítása