Otthon berzenkedünk a gáz és a villany árának emelkedése miatt. Meg hogy a közművek többsége lassan mind magánkézbe, sokszor akár még külföldi tulajdonba is kerül. És néha nem is érezzük, hogy milyen jó dolgunk van. Mert az van. És a többség még meg is tudja fizetni (bár sajnos egyre többen egyre nehezebben). Itt viszont... Akit érdekelnek a részletek, az kattintson a tovább gombra.
Varanasiban azok a szerencsés háztartások, ahol a vezetékes víz be van vezetve - mert bizony sok olyan ház is van a szegényebb környékeken, ahol nincs, nem is beszélve azokról a százmilliókról, akiknek normális otthonuk sincsen - csak reggel és este kapnak vizet 2-2 órára. Csak nemrég tudtam meg, hogy nekünk azért van vizünk egész nap, mivel a mi lakásunkhoz egy nagy, 150 literes víztároló is tartozik, amelyik automatikusan feltöltődik ezekben az órákban. Sokáig nem is értettem, hogy a házigazdáink miért töltenek meg két nagy vödröt minden reggel vízzel...aztán elmondták, hogy bizony víz nincs állandóan és ugyan raktak fel két víztárolót a tetőre, de azok a kiadásra szánt két kis lakáshoz tartoznak (ezek az emeleten vannak, az egyikben lakunk mi, míg a család a földszinti szobákban él). És akkor nem is beszéltem még a vidékről...mivel az elmúlt években a Varanasi környék falvakban kutak mind jobban kiszáradtak, így most már ott is igencsak rá vannak szorulva a vezetékes vízre. A szerencsésebb falvakba be is van vezeteve, azonban hiába...gyakran, sokszor épp a legnagyobb szükség idején nincs víz a vezetékben. Például tavaly nyáron is napokra szüneteltették Mehndiganj körzetben a vízellátást a vízhiányra hivatkozva, így se a háztartások, se a farmerek nem jutottak hozzá a létfontosságú vízhez. (A dolgot még visszásábbá teszi a szememben, hogy közben a körzetben működő Coca-Cola palackozóüzem folytathatta a működését. Korrábban erről írtam egy külön posztot is, amit itt lehet elolvasni: http://indiaindia.blog.hu/2010/02/01/always_coca_cola_1).
És villany sincs ám mindig. Varanasiban pl. tervezetten minden nap 6 óra áramszünet van...három óra délelőtt, három óra délután. És tervezetlenül még pár. Amióta itt vagyunk, azóta pl. szinte minden este egy-két órát. Szerencsére a mi lakásunk minden jóval el van látva, így egy akumulátorral is, ami ugyan korlátozva, de biztosít áramot az áramszünetek alatt. Mi ilyenkor csak annyit veszünk észre, hogy csak a kisebb lámpák égnek a lakásban, illetve szobánként csak 1 konektrorban van áram. Talán a légkondi sem megy, de ezt nem tudjuk, mert egyelőre jól bírjuk a meleget (pedig idén szokatlanul korán köszöntött be a nyár, már most 40 fok van napközben). Ja és a melegvizes bojler sem működik áramszünet alatt, de azt sem nagyon kapcsoljuk be soha...így is kellemesen langyos a víz. De hát mi szerencsések vagyunk, a többségnek itt nincs akumlátora vagy generátora, így nekik marad az esti sötétség és a gyertyák fénye. Vidéken pedig még rosszabb a helyzet. A Varanasi környéki falvakban naponta 12 órát nincs áram tervezetten, és persze itt is rendszeresek a terven kívüli áramszünetek. Pl. az iskola, ahol tanítani fogunk kapott 2 használt számítógépet egy másik segélyszervezettől, de egy évig szinte egyáltalán nem tudták használni, mert nappal soha nincs áram. Szerencsére nemrég kaptak egy akumulátort is, így most már napi néhány órán át tudják a gyerekek használni a két gépet. Mondjuk 200 gyerekre ez is igen kevés...de hamarosan megmásfélszereződik a számítógépek száma, mert a munkahelyem volt olyan kedves és egy használt laptopot felajánlott a számukra. :-)
Aztán itt van még a gáz. Pontosabban nincs. Ez akkor vált nyilvánvalóvá számunkra, amikor mondtuk a házigazdánknak, hogy szeretnénk egy saját gázfőzőt a konyhánkba. Szerencsére ő előrelátó volt és a felesége nevére már korábban kérvényezett egy plusz engedélyt, amit akkor meg is kapott. Ugyanis vezetékes gáz szinte sehol nincs Indiában, talán csak egy-egy nagyváros legújabb és leggazdagabb lakóparkjaiba van bevezetve. És gázpalackos készüléket se vehet bárki-bármikor. Olyan nagy a gázhiány, hogy ez is külön engedélyhez van kötve. Amit idén pl. senki sem kap Varanasiban és az egy évnél régebbi engedélyekre sem adják már ki az új készülékeket. Persze engedély nélküli, használt készülékeket és újratöltött palackokat lehet venni...de ezek...hát, nem tűntek számomra túl biztonságosnak. Amúgy a szegényeknek úgyse lenne pénzük a gázpalackra és készülékre, így ők szárított tehéntrágyát, esetleg ha van rá pénzük, akkor fát vagy faszenet használnak a főzéshez.