HTML

India, India

Élet Indiában....avagy egy év önkéntesként egy borzalmasan szegény, ám mégis csodálatos országában, ahol csak az biztos, hogy semmi sem biztos. És ilyen körülmények között indíts el egy oktatási programot!? Komoly és vicces történetek, érzések, gondolatok, kultúra, képek, videók és riportok Indiából, azaz minden, ami velünk történik vagy eszünkbe jut. Na meg az is, ami Titeket érdekel. Kérdezz bátran Indiáról, ha nem tudjuk, majd megkérdezzük itt valakitől. :-)

Címkék

chanceindia (41) coca cola (2) életmód (25) esemény (6) fairtrade (1) india (80) itthon (9) Mehdiganj (1) riport (16) rólunk (12) tanítás (5) utazás (8) vallás (12) varanasi (8)

Ha tetszik az oldal...

...köszönjük, hogy megosztod másokkal. :-)

Magántanítványok

2010.08.25. 08:39 :: Sajo - www.chanceindia.org

 

Azt hiszem, erről még csak apróbb említést tettünk eddig, pedig ez is egy igen szép része az itteni munkánknak...egész pontosan Dóri munkájának, mert ő foglalkozik aktívan a támogatott városi gyerekek rendszeres vagy esetenkénti tanításával. A tovább gombra kattintva megtudhatod, hogy mik a tapasztalataink. :-)

Miért van szükség a magánórákra is? Tulajdonképpen három esetet tudunk megkülönböztetni. Vannak például olyan támogatott gyerekek, aki még soha nem jártak iskolába, és olyan családban élnek, ahol a szülők is teljesen tanulatlanok, gyakran se írni, se olvasni nem tudnak. Egy korábbi bejegyzésben írtam már arról, hogy ha az ilyen környezetben felnövő gyerekek elkezdenek iskolába járni, akkor igen komoly problémával kerülnek szembe. Nem ismerik a viselkedési normákat, nem tudnak megfelelni a tanároknak, a házifeladat elkészítésében a szülők nem tudnak segíteni, sőt még csak azt sem tudják, hogy ellenőrizniük kellene a gyereket, hogy megcsinálták-e a leckét. Ilyenkor ahhoz, hogy ne érje kudarcok sorozata a gyereket segítenünk kell neki és a szülőknek is. A gyereknek ellenőrizni kell a leckéit, tanulni kell vele, sőt néha még kicsit nevelni is. Mint ahogy a szülőket is meg kell tanítani arra, hogy mi a szülő feladata, ha a gyereke iskolába jár. Például Pawan, az egyik támogatott gyerkőc is ilyen nehéz helyzetben van...ezért Dóri kezdetben napi szinten tanult vele, később – a nyári szünet alatt - csak heti kétszer ellenőrizte a házifeladatokban való előrehaladást és ismételte vele a megtanulnivaló anyagot. És úgy tűnik, talán némi eredménye is van a rendszeres magántanításnak. :-) Ugyanis míg kezdetben az iskola igazgatója rendszeresen panaszkodott Pawanra és a szüleire, a nyári szünetet követően megdicsérte a házifeladatát és azt is mondta nekünk, hogy most már a tanárok is elégedettek vele: odafigyel az órán, tudja a szünetre feladott anyagot. Nagyon boldogok voltunk...és reméljük, hogy sikerült azt a kezdőlökést megadni mind neki, mind a szüleinek, hogy most már sikerrel tudja venni az akadályokat. (Amúgy a videón Dóri épp Pawan-t tanítja angolul számolni, ami szintén az egyik nyári feladat volt. :-))

A másik igen nehéz eset az, amikor a támogatott gyerek ugyan korábban is járt már iskolába, de nagyon gyenge, semmit sem érő állami intézménybe. Ilyenkor – mivel mi valós tudást adó magániskolákba igyekszünk minden gyereket beiratni - szintén sok segítségre van szüksége a gyereknek. Erre jó példa Anjali, aki egy nagyon okos és szorgalmas, tündéri kislány, azonban az új iskolája sokkal nehezebb...sok tantárggyal nehezen birkózik, főleg, mivel ebben az iskolában szinte mindent angolul tanulnak és hát az neki még igencsak nehezen megy. Úgyhogy vele is rendszeresen kell foglalkozni.

És végül vannak azok a gyerekek, akiknek ugyan az iskola jól megy, azonban mégis szeretnének többet tanulni. Főleg az angolt, ami itt Indiában igen hasznos lehet a későbbiekben számukra. Nekik is igyekszünk segíteni, amennyire az időnk engedi. Sőt, itt említeném meg egy új kezdeményezésünket, ami egyenlőre szintén beindulni látszik.

Ugyanis Varanasi egy olyan város, ahova szoktak hosszabb távra is jönni külföldiek. Egyrészt itt van India egyik legnevesebb egyeteme, így sokan ott tanulnak...mások pedig a spirituális vonzereje miatt töltenek itt pár hetet. És ezeknek az embereknek általában van elég szabadidejük és néha még kedvük is, hogy gyerekeket tanítsanak. Tehát elkezdtünk önkénteseket keresni, akik vállalják, hogy bizonyos rendszerességgel magánórákat tartsanak az érdeklődő gyerekeknek. Eddig meglepően könnyen ment önkéntes tanárokat találni. A múltkor egy amerikai lány volt 3 hétig Varanasiban, most pedig egy angoltanár végzettségű spanyol lány fog 1 hónapot eltölteni itt. És  mindketten örömmel vállalták, hogy heti háromszor két órát tanítsanak. Sőt, a Patel gyerekek a múltkor megkérték Daniella-t, az amerikai lányt, hogy minden nap tanuljon velük, amit ő szívesen meg is tett. Persze erre mi is előkészültünk kicsit, azaz Dóri összeállított egy angol tantervet, meg sok témakört ki is dolgozott, így az önkéntes tanárok eszerint tudnak haladni a gyerekekkel és mi pedig nyomon tudjuk követni a haladásukat, hogy a következő tanárral onnan tudják folytatni, ahol előtte abbahagyták.

Szóval ha valaki erre jár és kicsit hosszabb időt is el szeretne itt tölteni, az nyugodtan jelentkezzen önkéntes tanárnak nálunk! Nagyon szép feladat. :-)

Szólj hozzá!

Címkék: india tanítás chanceindia

A bejegyzés trackback címe:

https://indiaindia.blog.hu/api/trackback/id/tr112245710

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása